Memoir of Murderer

Koreai filmek idei nagy várományosa volt nálam ez a darab. Apukánál alzheimer kórt állapítanak meg, majd azután veszi fel a film a fonalat, miután már előrehaladott állapotban van és a saját lányát is sokszor idegenként kezeli. Ezért egy diktafonra mondja fel a fontosabb információkat, és hogy mik történtek vele aznap. Felüti a vidéki kisvárosban a fejét egy gyilkosság, majd még egy, és még egy. A rendőrség elkezd nyomozni, főszereplőnk pedig egészen véletlenül egy ködös napon karambolozik egy furcsa alakkal, akiről azt hiszi ő a gyilkos. Ahogy az kellett, jött is a nagy csalódás. Fél óra után már vertem a fejemet, hogy olyan nincs basszus, hogy a koreaiak évről évre ugyanazokat a kliséket, fordulatokat pakolják tök véletlenszerűen a filmjeikbe, az izgulás élvezetét teljesen elvéve, hisz pár az első 10-20 percben tudjuk mire fog kimenni a dolog. Hiába van egy szépfiú rendőr, akiről azt kéne hinnünk, hogy ő bizony ártatlan, már az első feltűnésénél úgy néz a kamerába, hogy biztosra tudjuk ő a gyilkos, bármennyire próbál minket a film folyamatosan hülyére venni a csavarokkal, egyszerűen átlátható az egész. Főszereplőről is megtudjuk, hogy valójában tinédzserkora óta gyilkos, több embert megölt, és erről fájlokat tart a gépén, hogy mindenre emlékezzen. Így majd talán a gyanútlan néző azon fog izgulni a film elejétől fogva, (hisz már ott megtudjuk egy montázs keretében, hogy egy gyilkos a főszereplőnk) hogy na vajon ki is lesz akkor a gyilkos. Tök egyértelmű már az első 10 perc után. Dög unalom az egész, a csavarok röhejesek és egyáltalán nem tud átverni, hisz a borzalmas színészek úgy néznek a kamerába, bele az arcodba, hogy tudd: velük aztán nem kerek valami. Egyedül a főszereplő játéka értékelhető, Sol Kyung-Gu, bár ő minden filmben a maximumot nyújtja, de mellé betettek egy Kpop lánycsapat tagját, hogy majd ő megmutatja mi a színészkedés. Borzalom, elképesztően elfuserált döntés volt ezt a csajt kamerák elé engedni, még ha a reklámokba jól eltudja adni a soyut meg a ráment. Ez nem ugyanaz a szakma. Képi világ változó. Néhol azt hittem, hogy egy tv filmet nézek, sokszor meg hogy a The Wailing operatőrje dolgozott a filmen. Ám mégis a legnagyobb hibája a filmnek a forgatókönyv, a sztori. Nem működik, hülyének nézi a nézőt.

Rendező: Won Shin-Yeon
Szerintem: 4/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése